Magyar Kultúra Napja Békésen

Az előadás előtt Dankó Béla országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait a megjelentekkel.

„1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte művét, a Himnuszt. Kevés olyan alkotást ismerünk nemzetünk történelmében, amely ekkora hatással bír, mely ennyire része magyarságunknak. Mint ahogy mi magunk, úgy verseink is megszületnek egyszer, megérkeznek egy korba. Ha ott és akkor van tennivalójuk, kivirulnak és attól a naptól fogva nem fog rajtuk az idő. Sőt, a múló napok, évek, évtizedek napról-napra nemesítik, erősítik a költő egykori gondolatát, érzéseit.” – kezdte köszöntő beszédét Dankó Béla.

Majd elmondta, hogy - „a kultúra, mely éltet bennünket és amelyet ugyanakkor mi magunk éltetünk, elválaszthatatlan része személyiségünknek. Összeköt bennünket egymással, egybekapcsolja a jelent és a múltat. Szakadatlan, eltéphetetlen szála pedig, ahogy pereg az idő orsója, egyre gazdagabb, egyre színesebb lesz. Minél hosszabb ez a szál, annál erősebb, ezért minden generációnak kötelessége, hogy tehetségével, szorgalmával gyarapítsa. Ha a Himnuszra és vele együtt Kölcseyre, vagy akár Arany Jánosra és halhatatlan, páratlan életművére gondolunk, óhatatlanul a reformkor jut eszünkbe. Az időszak, mely megerősítette nemzeti összetartozásunkat, mely egyúttal ki is jelölte utunkat Európa nemzetei között.„