Szakmai egyeztetés sertéstenyésztést érintő kérdésekről - Sajtóközlemény

Szakmai egyeztetés sertéstenyésztést érintő kérdésekről

A Gyomaendrődi Sertéstartók Értékesítő Szövetkezet néhány tagja szakmai egyeztetést kezdeményezett Dankó Béla országgyűlési képviselővel a sertéságazatot érintő kritikus helyzet miatt. A képviselő meghívására érkezett a Földművelésügyi Miniszter által megbízott Horváth István sertéságazatért felelős miniszteri biztos. A Gallicoop Zrt. tanácskozó termében 2016. május 12-én megrendezett szakmai egyeztetés során a miniszteri biztos beszámolt az ágazatot érintő helyzet hátteréről. Elmondása szerint nem csupán Magyarországot érinti, Európa minden országa megsínyli a sertéságazatot, valamint a tejágazatot sújtó alacsony felvásárlási árakból eredő krízis.
A megbeszélésen szó volt a sertéstenyésztők számára adható támogatási forrásokról. A miniszteri biztos úgy nyilatkozott, hogy az uniós támogatások elosztása igen szigorúan szabályozott, de az elkövetkező hetekben meg fogják vizsgálni a Földművelésügyi Minisztériumban, hogy milyen további segítséget tudnak nyújtani az ágazat szereplői számára.
Magyarország kormánya jelentős támogatást adott az elmúlt időszakban: „2010-ben az állatjóléti támogatásokra 6 milliárd forint került kifizetésre, jelenleg közel 18 milliárd forintot biztosít a kormány a sertéstartók részére.” 2017-ben 9,1 milliárd forint a hízósertés tenyésztésre, 8,6 milliárd forint tenyészkoca tartására fordítható a tervezet szerint. „Ez Európa egyik legmagasabb szintű támogatási formája”- mondta Horváth István.
A helyzet elemzése kapcsán a miniszteri biztos elmondta, hogy „Sajnálatos módon megjelennek olyan külföldi termékek, árualapok, a piacon, ami jóval olcsóbb, mint a magyar előállítási önköltség, ezek okozzák a piaci zavarokat. Húskészítmények, vagy akár tőkehúsok is, amelyek egyes európai országokban melléktermékeknek számítanak és nagyon alacsony áron értékesítik, amivel egészen egyszerűen nem lehet versenyezni. Ott más egyéb termékeknél, hozzáadott érték formájában megjelenik egy olyan profit, ami lehetővé teszi azt, hogy ezeket a részeket, nagyon-nagyon olcsón értékesítsék.”
Dankó Béla beszélt arról, hogy mely területen lehetne javítani, amely ezen gazdasági ágazatot felfelé ívelő pályára állítaná. „Amennyiben olyan nyugat-európai mintára alakulna át az ágazat, ahol nemcsak maga a tenyésztés van a tulajdonosi kör kezébe, hanem a hozzáadott érték is, vagy a további feldolgozás, abban az esetben sokkal költséghatékonyabban lehetne dolgozni. A profit nemcsak egy, hanem több helyről is származhatna, ami átsegítené az ágazatot a válságon.”
A képviselő hangsúlyozta, hogy „mindenképpen a hatékonyság felé kell elmozdulni, illetve afelé, hogy együtt szövetségben közös beszerzéseket, közös értékesítéseket bonyolítva, és további élőmunkát hozzáadva lehet azt a pozíciót elérni, ami könnyebbé teszi a gazdák helyzetét. A rövid távú javaslataink teljes egészében nem fogják megoldani a problémákat, teljes egészében nem pótolják a kieső bevételeket a gazdálkodóknál, de mindenképpen segítséget jelentenek, amíg a hosszú távú megoldások megvalósulnak.”