Összefoglaló az Országgyűlés 2017. október 31-ei ülésén elfogadott egyes törvényjavaslatokról

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2017. október 17-i ülésnapján elfogadott belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról is döntött az Országgyűlés. Közel harminc jogszabály módosítását tartalmazza az elfogadott törvényjavaslat (ÁKR, Illetéktv.,Szabstv. stb.), amelyek főként a vízgazdálkodási tárgyú törvények. Az engedély és bejelentés nélkül létesíthető kutak esetében az azokra vonatkozó közigazgatási eljárási illetékmegfizetésére vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését tartalmazza, valamint azt is, hogy 2019-től a vízjogi engedélyezés területén megvalósul a teljes átállás az elektronikus ügyintézésre. A hatályos kéményseprő-ipari szabályozás az ingatlanhasználót –a tüzelőanyag fajtájától függően –évente, illetve kétévente rendszeres kéményseprő - ipari sormunka ellenőrzés lehetővé tételére kötelezi. E lakossági teher megszüntetése érdekében indokolt volt az egylakásos lakóépületeknél a rendszeres sormunka helyett a megrendelésre történő munkavégzést bevezetni.

Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatáron lévő közúti határhidak és határútszakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló Megállapodásról is döntés született. Magyarország számára az átfogó cél a határon túli magyarsággal történő kapcsolat megkönnyítése. Ennek érdekében gyakorlati lépésként a 2007. évi régi megállapodás helyett egy új megállapodást köt a szlovák és a magyar fél, amelynek célja, hogy a korábbi tapasztalatok alapján egy könnyebben végrehajtható karbantartási rendszert alakítson ki a határátkelők fenntartása érdekében pl. megközelíthetőségi szempont alapján. Elsősorban hidakról van szó, amelyeket Magyarország és Szlovákia felosztott egymás közt és egy-egy hidat teljes egészében az egyik fél tart karban (attól függetlenül, hogy az közös tulajdonban van).

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása is elfogadásra került, mely szerint a kilakoltatási moratórium meghosszabbodik. A végrehajtó magánszemélyeknél a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig terjedő időszakra halasztja el.

Elfogadásra került az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, mely 16 törvényt módosít. A most elfogadott javaslat kezeli a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló EU irányelv átültetését, amelynek határideje 2018. május 23., valamint tartalmaz néhány jogalkalmazást segítő, jogértelmezést egységesítő rendelkezést is.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításáról is döntés született. A módosítás célja, hogy készülékvásárlás mellett az internethasználat elterjedését célzó kedvezményes előfizetési csomagok esetében is lehessen két éves határozott időtartamú előfizetői szerződést kötni. Digitális Jólét Alapcsomag célja, hogy kedvezményes feltételek mellett szélessávú internet-előfizetési lehetőséget biztosítson azoknak, akik egyébként ezt „normál áron” nem engedhetnék meg maguknak. A kormányzati szándék szerint az Alapcsomag elősegíti majd az internethasználat és a digitális kompetenciaszint növekedését Magyarországon. A módosítás további célja, annak törvényi rögzítése, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen a határozott idejű szerződés felmondása abban az esetben is, ha a helyhez kötött szolgáltatás esetén költözés miatt más helyre kéri a szolgáltatás teljesítését, ám ezt a szolgáltató műszaki okokból nem tudja teljesíteni.

Az Országgyűlés döntése alapján november 9-e a magyar jelnyelv napja lett. A kezdeményezés elismeri és kihangsúlyozza a magyar jelnyelv fontosságát, szerepét, hiszen a jelnyelv egy magyar nyelvi kisebbség elsődleges nyelve, használatának korlátlan biztosítása elősegíti, hogy a társadalom egyenrangú, egyenjogú tagjai legyenek.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása is elfogadásra került. A vakokat és a gyengénlátókat segítő eszközök az ÁFA tv. alapján az 5%-os kedvezményes általános forgalmi adókulcs alá tartoznak. A látássérülteket segítő eszközök technikai fejlődése következtében szükséges azonban az új eszközöket is nevesíteni, ezért a most elfogadott módosítás szerint 2018. január 1-jei hatálybalépéssel a kedvezményes ÁFA kulcs alá tartozó vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök köre kibővül a Braille-nyomtatóval és a Braille-kijelzővel.