Hírek - Dankó Béla

Összefoglaló az Országgyűlés 2016. június 7-i ülésén elfogadott egyes törvényjavaslatokról

Összefoglaló az Országgyűlés 2016. június 7-i ülésén elfogadott egyes törvényjavaslatokról
Összefoglaló az Országgyűlés 2016. június 7-i ülésén elfogadott egyes törvényjavaslatokról
A Ház módosította a közbeszerzésekről szóló törvényt, a hatályos szabályokban a közbeszerzésből kizárják azt a céget, amelyet magyar vagy külföldi hatóság kartellezés miatt büntetett 3 éven belül, a szabály alól a kormány egyedi döntéssel felmentést adhat (mert a bankszektor különben nem tudná kiosztani az uniós támogatásokat egy 2012-es versenyhivatali határozat miatt).

Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításával a Kormány célja az volt, hogy a kárpótlási folyamat lezáruljon, annak első lépéseként a „Földet a gazdáknak” program keretében rendezni kívánja a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdonjogi helyzetét. Jelen törvénymódosítás célja ezen ingatlanok értékesítési lehetőségének megteremtése.

A Ház döntést hozott a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatásokhoz kötődően, melynek fontos eleme, hogy kiegészítésre került a jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó szabályai. Ezek alapján jogszerű földhasználóként kell figyelembe venni a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználónak minősülőket, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület használatára szerződés alapján jogosultakat.

Az Országgyűlés módosította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt, melynek célja: egyrészt meghatározásra került, hogy földek adásvétele és haszonbérlete esetén milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy személy ökológiai gazdálkodásra hivatkozva legyen elővásárló, ill. előhaszonbérlő. A földforgalmi törvény az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendben kedvezményt biztosít az ökológiai gazdálkodással foglalkozóknak, mellyel eddig, a nem egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat miatt vissza lehetett élni, másrészt a bírósági eljárásokban ügyféli jogállást biztosít a helyi földbizottságok feladatait törvényi felhatalmazás alapján ellátó Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, hogy földadásvételekre kiadott állásfoglalásai ellen benyújtott települési önkormányzati kifogásokkal szemben megfelelően tudja képviselni szakmai álláspontját.

Az állami tisztviselőkről szóló törvény elfogadásával közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, amelyben a közigazgatás tisztviselői számára olyan hivatásrend és ehhez kapcsolódó illetményrendszer kerül kialakításra, ahol megbecsülik a szakmai tapasztalatot.

A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés. A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára.

Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítására került sor. Az Alaptörvény egy új, terrorveszélyhelyzet esetkörrel egészült ki. Ez lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, abban az esetben, ha a rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem bizonyulnak elégségesek. A különleges jogrend kihirdetése gyors beavatkozási lehetőséget biztosít, abban az esetben, amennyiben az állampolgárok mindennapi élete közvetlen fenyegetésnek van kitéve

A Ház módosította a nemzeti vagyonról szóló törvényt, annak érdekében, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram Kormány által elfogadott helyszíneire EU-s forrás biztosítható legyen, szükségessé vált a Nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat kiegészítése új helyszínekkel. Többek között 2 Békés megyei épület is bekerült a nemzeti vagyonnak minősülő épületek listájába, a geszti Tisza-kastély és a kondorosi Batthyány-Geist Kastély.

Az egyes adótörvények is módosításra kerültek. Az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően sikerült olyan növekedésösztönző adórendszert kiépíteni, amely markánsan támogatja a családokat, a munkavállalást, egyúttal mérsékeli a kis és középvállalkozások adóterheit és ösztönzi fejlődésüket, beruházásukat. A 2017-es, vállalkozásbarát szemléletű adócsomag elsődleges célja az adó- és az adminisztrációcsökkentés. Az adócsökkentés adócsomagja több ponton is farag jövőre a közterheken.
A legfontosabb tervezett adóváltozások 2017-ben az alábbiak:
• Az internet áfája 27-ről 18%-ra csökken.
• A baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója 5 %-ra esik.
• A két gyermeket nevelő családok esetében a személyi jövedelemadó gyermekkedvezményének emelése miatt még tovább nő a családi büdzsében maradó összeg. Több mint 350 ezer családnál együttesen 15 milliárd forintot hagyunk. Ez pedig azzal jár, hogy a négytagú, kétgyermekes családoknál 80-85 ezer forintot hagynak együttesen.

A Ház új törvényt hozott a jövedéki adóról, amely a kőolaj világpiaci árához kötötte és annak jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette az üzemanyagok jövedéki adóját, hasonlóan a dohánytermékekhez, amelyek jövedéki adóterhelése 2017 végére harmadával növekszik.

Az Országgyűlés elfogadta a 2017. évi központi költségvetést megalapozó törvénycsomagot. A törvény szabályozza, azokat az eseteket, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat nem ismerhető meg, és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok szerződésben foglalt adatkiadásának szigorítását is.

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvény módosításra került a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében. A módosítás célja, hogy a Kúria hatáskörébe tegye át az eljárási jogosultságot, így fellebbezésnek nem lesz helye és az egyfokú eljárás hatékonyabb elbírálást tesz lehetővé. Továbbá a módosítás értelmében a semmisség igazolása iránti eljárást a terhelt hozzátartozója a terhelt életében is indítványozhatja, nem csak halála után.

Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szavazott a Ház, melynek célja, hogy lezárja a takarékszövetkezeti integrációt és teljes egészében a bankfelügyelet ellenőrzése alá rendelje a takarékszövetkezeti rendszert a korábban tapasztalható csalások és visszaélések megelőzése érdekében.