Partnereink
Hírek - Dankó Béla
Augusztus huszadika nem egyetlen eseményhez, sokkal inkább létezésünkhöz, európai létjogosultságunkhoz köthető...
Kondoros a Betyár Napok keretében ünnepelte az államalapítás és az új kenyér ünnepét. Az ünnepségen Dankó Béla polgármester, országgyűlési képviselő mondta el köszöntő gondolatait (Részletek a beszédből):
[...]
Nekünk, Békés megyeieknek, Kondorosiaknak talán még nagyobbat dobban a szívünk az államalapítás és az új kenyér ünnepén, hiszen szülőföldünk egyben hazánk legtermékenyebb vidékét is jelenti. A sok tonna gabona, mely innen indul útjára minden ősszel, ott lesz az egész ország asztalán. Sok-sok kisült cipóban viszi az alföldi ember üzenetét, szívét, lelkét a magyar családok felé.
[...]
Éppúgy, ahogy a felszántott földben szunnyad az eljövendő tavasz, úgy jelenítik meg idős embertársaink egy ledolgozott élet után a mi jövőnket, Magyarország jövőjét is.
Megjelenítik, de hordozni, tovább vinni már nekünk kell. Mert a jövő soha nem lehet ködös álomkép, fehér asztalok mellett szőtt tervek kusza szövedéke. A jövő nem más, mint cél, a jövő maga a munka.
Mégis sokan mondják, sokan szeretnék hinni, hogy sorsunk, jövőnk nem más, mint haladás a történelmünk, és világtörténelem által számunkra kijelölt úton. Lépteinket vezesse a világgazdaság, döntéseinket hozzák meg helyettünk a nagyhatalmak. Ám ha valaki, mi, magyarok tudjuk, hogy ez nem igaz. Nemzeti ünnepeink lángjai, történelmi emlékezetük kimagasló mérföldkövei azokon a pontokon állnak, ahol mertük és tudtuk járni a magunk útját. Ma, az államalapítás ünnepén ezekre a fordulópontokra emlékezünk, melyek szilárd pilléreken tartják az ezredéves magyar államiságot s benne mai létünket is.
Amikor mi, magyarok összegyűlünk, vagy ha úgy tetszik összefogunk, ott mindig történik valami. Mindig születik valami új, felszabadul annyi energia, testet ölt annyi akarat, mely nem csak bennünket, de gyakran Európát is megmozgatja. Történelmünk legszebb, legtermékenyebb időszakai a nemzeti összetartozás, a közös tettek és az együtt végzett munka jegyében születtek meg. Így volt ez a honfoglalás, a Rákóczi, majd a 48-as szabadságharc idején, de így fogtunk össze 56-ban is a szovjet elnyomással szemben.
Ma, amikor az államalapításra emlékezünk, szinte magától értetődik István királyunk kiemelkedő összetartó szerepe, akit bölcsessége, elszántsága valóban méltóvá tett arra, hogy befejezze az államalapítás nemes munkáját.
[...]
Szent István, uralkodásának elején számtalan kihívással nézett szembe. Politikai, vallási és gazdasági téren is újat ám maradandót kellett alkotnia. Az akkori nyugat világrendjét nem volt könnyű alkalmazni, átültetni a mindennapi gyakorlatba. Éppen ezért látott neki elsők között a közigazgatás racionalizálásához, megszervezéséhez. Az így kiépült apparátus aztán kisebb nagyobb változásokkal hosszú évszázadokon át szolgálta az országot, erősítette gazdasági, politikai stabilitását.
Minden, az ország életét, a lakosságot érintő változás a közigazgatás működésében válik kézzelfoghatóvá, melynek hatékonysága éppen ezért létkérdés.
Ma, amikor hazánk végre ismét kezébe tudta venni sorsát, ma ismét egy új állam alapjait kellett leraknunk. Egy jól működő, hatékony és érdekeinket Európa és a nagyvilág felé is képviselni tudó államét és az ezt működtetni tudó közigazgatásét. E rendszer alapvető elemei az önkormányzatok, melyek hatékonysága nagymértékben múlik a bizalmon, az önök bizalmán is. Fontos tehát, hogy milyen szívvel döntünk önkormányzataink sorsa felől. Minél többen leszünk azonos véleményen, annál erősebb önkormányzatok segíthetik falvainkat, városainkat az építkezésben, feladataik teljesítésében. Ahol sok magyar gyűlik egy zászló alá, ott általában tehát történik valami, olyannyira, hogy nemzeti ünnepeink, nagyobb sorsfordulóink mindegyike rajtunk túlmutatva hatást gyakorolt Európára is.
Augusztus huszadika azonban talán kissé kivétel ez alól, hiszen nem egyetlen eseményhez, sokkal inkább létezésünkhöz, európai létjogosultságunkhoz köthető. Üzenete a magyar történelem tanulságait fogalmazza meg a nagyvilág, de önmagunk felé is.
Ezen történelmi üzenet azonban ezer meg ezer szálon juthat el hozzánk, kihez-kihez önnön sorsán, tapasztalatain, érzelmein keresztül. A most kisült új kenyérben sokunk munkája, sok ezer magyar család erőfeszítése érett kézzel fogható valósággá. Összeköt bennünket a múlttal, őseink erőfeszítéseivel, hitével és akaratával, mely lehetővé tette, hogy ma itt lehessünk. Ezt a folytonosságot, az élet és élni akarás ezredéves hagyományát tekintem a mai nap legfőbb üzenetének.
Éljünk, dolgozzunk úgy, hogy mi is továbbadhassuk mindezt gyermekeinknek, unokáinknak, amikor kenyeret teszünk asztalunkra.
Kondoros Önkormányzata/MCOnet
Nekünk, Békés megyeieknek, Kondorosiaknak talán még nagyobbat dobban a szívünk az államalapítás és az új kenyér ünnepén, hiszen szülőföldünk egyben hazánk legtermékenyebb vidékét is jelenti. A sok tonna gabona, mely innen indul útjára minden ősszel, ott lesz az egész ország asztalán. Sok-sok kisült cipóban viszi az alföldi ember üzenetét, szívét, lelkét a magyar családok felé.
[...]
Éppúgy, ahogy a felszántott földben szunnyad az eljövendő tavasz, úgy jelenítik meg idős embertársaink egy ledolgozott élet után a mi jövőnket, Magyarország jövőjét is.
Megjelenítik, de hordozni, tovább vinni már nekünk kell. Mert a jövő soha nem lehet ködös álomkép, fehér asztalok mellett szőtt tervek kusza szövedéke. A jövő nem más, mint cél, a jövő maga a munka.
Mégis sokan mondják, sokan szeretnék hinni, hogy sorsunk, jövőnk nem más, mint haladás a történelmünk, és világtörténelem által számunkra kijelölt úton. Lépteinket vezesse a világgazdaság, döntéseinket hozzák meg helyettünk a nagyhatalmak. Ám ha valaki, mi, magyarok tudjuk, hogy ez nem igaz. Nemzeti ünnepeink lángjai, történelmi emlékezetük kimagasló mérföldkövei azokon a pontokon állnak, ahol mertük és tudtuk járni a magunk útját. Ma, az államalapítás ünnepén ezekre a fordulópontokra emlékezünk, melyek szilárd pilléreken tartják az ezredéves magyar államiságot s benne mai létünket is.
Amikor mi, magyarok összegyűlünk, vagy ha úgy tetszik összefogunk, ott mindig történik valami. Mindig születik valami új, felszabadul annyi energia, testet ölt annyi akarat, mely nem csak bennünket, de gyakran Európát is megmozgatja. Történelmünk legszebb, legtermékenyebb időszakai a nemzeti összetartozás, a közös tettek és az együtt végzett munka jegyében születtek meg. Így volt ez a honfoglalás, a Rákóczi, majd a 48-as szabadságharc idején, de így fogtunk össze 56-ban is a szovjet elnyomással szemben.
Ma, amikor az államalapításra emlékezünk, szinte magától értetődik István királyunk kiemelkedő összetartó szerepe, akit bölcsessége, elszántsága valóban méltóvá tett arra, hogy befejezze az államalapítás nemes munkáját.
[...]
Dankó Béla polgármester, országgyűlési képviselő mondta el köszöntő gondolatait
Szent István, uralkodásának elején számtalan kihívással nézett szembe. Politikai, vallási és gazdasági téren is újat ám maradandót kellett alkotnia. Az akkori nyugat világrendjét nem volt könnyű alkalmazni, átültetni a mindennapi gyakorlatba. Éppen ezért látott neki elsők között a közigazgatás racionalizálásához, megszervezéséhez. Az így kiépült apparátus aztán kisebb nagyobb változásokkal hosszú évszázadokon át szolgálta az országot, erősítette gazdasági, politikai stabilitását.
Minden, az ország életét, a lakosságot érintő változás a közigazgatás működésében válik kézzelfoghatóvá, melynek hatékonysága éppen ezért létkérdés.
Ma, amikor hazánk végre ismét kezébe tudta venni sorsát, ma ismét egy új állam alapjait kellett leraknunk. Egy jól működő, hatékony és érdekeinket Európa és a nagyvilág felé is képviselni tudó államét és az ezt működtetni tudó közigazgatásét. E rendszer alapvető elemei az önkormányzatok, melyek hatékonysága nagymértékben múlik a bizalmon, az önök bizalmán is. Fontos tehát, hogy milyen szívvel döntünk önkormányzataink sorsa felől. Minél többen leszünk azonos véleményen, annál erősebb önkormányzatok segíthetik falvainkat, városainkat az építkezésben, feladataik teljesítésében. Ahol sok magyar gyűlik egy zászló alá, ott általában tehát történik valami, olyannyira, hogy nemzeti ünnepeink, nagyobb sorsfordulóink mindegyike rajtunk túlmutatva hatást gyakorolt Európára is.
Augusztus huszadika azonban talán kissé kivétel ez alól, hiszen nem egyetlen eseményhez, sokkal inkább létezésünkhöz, európai létjogosultságunkhoz köthető. Üzenete a magyar történelem tanulságait fogalmazza meg a nagyvilág, de önmagunk felé is.
Ezen történelmi üzenet azonban ezer meg ezer szálon juthat el hozzánk, kihez-kihez önnön sorsán, tapasztalatain, érzelmein keresztül. A most kisült új kenyérben sokunk munkája, sok ezer magyar család erőfeszítése érett kézzel fogható valósággá. Összeköt bennünket a múlttal, őseink erőfeszítéseivel, hitével és akaratával, mely lehetővé tette, hogy ma itt lehessünk. Ezt a folytonosságot, az élet és élni akarás ezredéves hagyományát tekintem a mai nap legfőbb üzenetének.
Éljünk, dolgozzunk úgy, hogy mi is továbbadhassuk mindezt gyermekeinknek, unokáinknak, amikor kenyeret teszünk asztalunkra.
Kondoros Önkormányzata/MCOnet
